Zártípusok, biztonsági fokozatuk, nyitásuk

Megpróbálom összeszedni az általában előforduló zárakat, azok biztonságát és kicsit belemenni abba, hogy melyiket milyen könnyű kinyitni, vagyis mennyire van biztonságban az ingatlana.

Vegyük először az ajtóba alapból beszerelt bevésőzárakat, amiket bejárati ajtóba már nem is szerelnek be, ezek már biztonsági szempontból elavultak. Az ilyen zárszerkezetek a régebbi építésű házaknál, lakásoknál és jelenleg már csak beltéri, azaz szobaajtóknál találhatóak meg, valamint kertkapukban. Ezek is lehetnek kulcslyukas és cilinderes zárak. A kulcslyukasok között is létezik a hajlított és a fogazott kulcsos. Utóbbi lett valamikor az 50-60-as években a biztonsági zár, mert ezeket a hajlított kulcsoshoz képest nehezebb volt nyitni. Nem volt elegendő egy hajlított drót a nyitásukhoz. Ezután a 70-80-as években kezdett elterjedni a cilinderes bevésőzár, ami még mindig nagyon sok panellakásban megtalálható, működnek és cseréjük is megoldható, vagyis kaphatóak még ezek a zárszerkezetek. Ezek egy zárási ponttal rendelkeznek, éppen ezért önállóan nem sokat érnek, nagyon könnyen befeszíthető az ajtó, vagyis védelmi szempontból egyenlő a nullával. Az ilyen ajtókat szokták felszerelni valamilyen másodzárral vagy hevederzárral, amikkel el lehet érni a zárnyitás idejének meghosszabbítását, ami miatt egy hívatlan látogató már esetleg meggondolja magát és keres egy könnyebb lehetőséget. Véleményem szerint, amíg egy ilyen ajtó nincs nagyon elvetemedve, nem volt még befeszítve, vagyis tökéletesen működik, addig életben tartható zárcserével, javítással. A lényeg, hogy legyen rajta legalább 2 zár. Érdemes egy hevederzárral, vagy egy gombos felső zárral megerősíteni, valamint a zárbetét ajtó síkjából kilógó részt levédeni egy pajzzsal. Ennek az a feladata, hogy ne lehessen valamilyen szerszámmal megfogni a zárbetétet és eltörni, mert törés után az ajtó akár egy csavarhúzóval is nyitható.

Ezekhez az egyszerű bevésőzárral rendelkező ajtókra érdemes felszerelni egy másodzárat a biztonság fokozása érdekében.

Régebben egy második zár fel, vagy inkább beszerelése azt jelentette, hogy vagy még egy cilinderbetétes zárat építettek be, vagy a jó öreg kéttollú, vagy patkózárat. Sokan az idősek közül hívják wertheim zárnak. Nem tudom, ez miért terjedt el régen a köztudatban de egy időben sokszor hallottam, amikor idősebb ügyfél így hivatkozott rá. A cilinderes zárral ugyanaz a probléma, mint az alap zárral, kilóg a betét az ajtó síkjából, úgyhogy azt le kell védeni törés ellen, nem szabad kiálló résznek lennie. A kéttollú zár a régi szép időkben egy biztonságos megoldásnak bizonyult, annak nyitásához már speciális szerszámot kellett készítenie annak aki kulcs nélkül szeretett volna bejutni az ingatlanba és nem ártott hozzá némi kézügyesség sem. Mivel ebből a zárból is egyre kevesebb van már ajtókban, a nyitásukat sem tudják sokan. Újként az utóbbi pár évben csak néhányat szereltem be, azt is inkább tároló vagy garázsajtóba. Nyitni szeretem őket, mert ahogy már írtam, kell hozzá némi kézügyesség és érezni kell a zárban lévő lamellákat.

Pót zárnak még fel lehet szerelni egy hevederzárat, ami mint egy várkapunál zárt állapotban az ajtó két oldalán, a falhoz vagy a falba rögzített zárfogadó elemekbe csúszó nyelvek ellenállnak a befeszítésnek. A hevederzárak is mennek ki a divatból, nem igazán szép megoldás az ajtó belső oldalán keresztben felcsavarozott zártszelvényt nézegetni, viszont egy jó zárbetéttel megfelelő biztonságot nyújt. A 90-es és 2000-es években sokat szereltünk fel.

Létezik még és jelenleg is felszerelhető a modernebb, többpontos zárakkal szerelt ajtókra a gombos felső zár, vagy a lengyel felső zár. Ez egy hevederzárhoz hasonlóan működő de annál jóval kisebb, csak egy oldalra záródó, viszont sokkal esztétikusabb megoldás. Ez belülről egy forgatható gombbal zárható, innen kapta a nevét is, kívül viszont az ajtó síkjából szinte ki sem álló, kör alakú zárbetéttel rendelkezik, így fúrógép nélkül nehezen nyitható.

Jelenleg az egyik elterjedt nyílászáró, a műanyag bejárati ajtó. Esztétikus, viszonylag olcsó és sokan szerelik be a lakásukba. Ezekben az ajtókban már többpontos zár van. Az egyik fajtát a kilincs felhúzása után a kulcs ráfordításával kell bezárni, a másiknál viszont a kulcsot a zárbetétben kétszer kell körbefordítani és a zárszerkezetben fogaskerekek segítségével mozgatja a zárási pontokat. Ezekhez a zárakhoz az ajtón már olyan kilincs garnitúra van, amik megakadályozzák a zárbetét eltörését, így ezek biztonságosabbak. A műanyag ajtóhoz tökéletes választás egy gombos felső zár. Az ajtóba gyárilag szerelt zárszerkezet sok esetben nem felel meg a biztonsági követelményeknek, a több zárási pont inkább csak a szigetelést segíti elő, ezért érdemes egy plusz zárat felszereltetni.

A másik mostanában sok helyen előforduló bejárat a kínai acél ajtó. Szerintem acélt nem nagyon látott, inkább vékony fémlemezből van de most nem erről írnék, hanem a benne lévő zárakról. Szerelik egy, illetve 2 zárral, a zárbetét le van védve zártörés ellen és a kulcslyuknál még van egy kis forgó alkatrész, ami a fúrásnak hivatott ellenállni. Azért ettől nem kell túl sokat várni, ahogy az ajtó, úgy a zárbetét körül lévő anyag sem túl vastag, így nem is nagyon áll ellen. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindegyik ajtónak meg van a gyenge pontja. Erre most nem térnék ki, hiszen az írásnak nem tippadás a célja.

Az összes eddig felsorolt ajtó és zár esetében a legfontosabb, hogy milyen minőségű és biztonságos zárbetét van az ajtóban. Ezekről külön fogok írni.